rekord

A háziorvos komplex ellátásra törekszik, testi, lelki és szociális szempontokat igyekszik integrálni. Azonban minél jobban sikerül ez neki, annál összetettebb problémákkal kell szembenéznie. Különösen nehéz azon páciensek gyógyítása, akinél minden megközelítésben gondok adódnak. Ezen a téren praxisomban D. a rekorder, nála minden téren nagy a gáz.
1949-ben született hölgyről van szó. Nehezen tudom megítélni, hogy eleve szellemileg fogyatékos volt, vagy csak menet közben épült le, az biztos, hogy kusza, tájékozatlan, infantilis gondolatvilágából alig kerül ki értelmes mondat. Van egy fia, meg egy lánya, őket nem láttam soha, nincsenek jóban. Se munkája, se nyugdíja nem volt sokáig, most kap valamennyit, de legutóbb is kirabolták, nincs egy fillérje sem. Valószínűleg egyedül él.
Sok hasi műtéte volt, vakbél, epehólyag, hasfali plasztika, továbbá mandulaműtétje is. Legalább 15 éve ismerten vérnyomásbeteg, gyakran mértünk nála 200-at is, beállítani sosem sikerült. 10 éve tudjuk, hogy fehérje van a vizeletében, ez vesekárosodásra utal, ami az egyik legveszélyesebb szövődmény. Néhány éve cukorbetegség is megjelent, koleszterinje is jelentősen emelkedett, valamint dohányzik, tehát az összes szív-érrendszeri rizikófaktora meg van (leszámítva, hogy nem férfi). Mindezek ellenére rendszeres kezelést beállítani nem sikerült, sokszor hónapokra, legutóbb pedig másfél évre eltűnt, mindeközben kérdéses, hogy egyáltalán bármilyen gyógyszert szedett-e. A mentális probléma miatt a dolog jelentőségéről nem lehet meggyőzni, nem rendelkezik annyi belátási képességgel, hogy felfogná. A szociális probléma miatt pedig nem lehet a hozzátartozókkal sem szövetséget kötni.
Decemberben infarktust kapott, az elvégzett koszorúsérfestés sokszoros szűkületet írt le, a legveszélyesebb kettőt megoldották, a többi még ott van. Utána belgyógyászati osztályon kezelték, ellátták receptekkel, de pénz híján nem tudta kiváltani. Namármost, ha valaki stentet kap bármelyik erébe, akkor az utána következő időszakban élet-halál kérdése a gyógyszer, ha nem szedi, akkor maga a stent fog betrombotizálni, ami nagy valószínűséggel azonnali halált jelent. Ez páciensünk számára nem volt világos, ezért csak két nap késéssel jelent meg itt azzal, hogy csináljunk neki közgyógyot. A közgyógy elbírálása minimum egy hónap, addig szerezni kell neki gyógyszert innen-onnan, ez nem reménytelen, csak kell hozzá maga a beteg, ha megint eltűnik, akkor nem tudok mit csinálni.
D. tehát minden téren katasztrofális helyzetben van, intellektusa, érzelmi világa, és a teste is romokban, szociális helyzete kritikus. Nincs egy ép én-rész, amivel szövetséget lehetne kötni, éppen az aktuális probléma megoldását lehet csak kitűzni, stratégia nincs. Na, ezzel a vidám történettel kívánok boldog új évet a blog minden kedves olvasójának.