PCOS
Lázár Ervin meséjében a Százarcú Boszorka onnan kapta a nevét, hogy százféle alakban tud megjelenni: lehet kutya, denevér, darázs, vagy éppen fatuskó. Az orvostudomány is ismer néhány százarcú betegséget, amelyek a legváltozatosabb tünetekkel tudnak kezdődni, és gyakran komoly fejtörés árán jövünk rá csak, hogy miről van szó. Ezek közé tartozik a policisztás ovárium szindróma (PCOS) is.
A policisztás ovárium tükörfordításban azt jelent, hogy sok hólyag van a petefészekben. Normális működés esetén havonta megérik egy-egy tüsző, majd megreped, a benne érlelődő pete kirepül a méhkürtbe, ahol aztán vagy történik fogamzás, vagy nem. PCOS-ban a tüszők nem érnek meg eléggé, ezért nem is repednek meg, a sok kicsi éretlen hólyag pedig ott sorakozik a petefészkekben. A menstruáció rendszertelen, a fogamzás esélye csekély. Mindez azonban a betegségnek csak az egyik következménye a sok közül, a PCOS ugyanis alapvetően nem a petefészek betegsége. A hormonális szabályozás összetett zavaráról van szó, mely érintheti a hasnyálmirigyet, a pajzsmirigyet, a mellékvesét és más szerveket is. Egyes esetekben maguknak a petefészkeknek nincs is semmi bajuk.
A PCOS jelentősége
A PCOS a fogamzóképes nők 10%-át is érintheti, sőt, egyesek szerint még ennél is gyakoribb. A női meddőség leggyakoribb okai közé tartozik, és rendszeres vetélés esetén is gyakran ez a magyarázat. Emellett a PCOS a 2-es típusú cukorbaj és más anyagcserebetegségek előhírnöke lehet. Kezelhető betegségről van szó, ezért vétek tétlenül elmenni a tünetek mellett.
Mikor gondoljunk erre a betegségre?
Alapvetően két problémacsoport esetén merül fel a PCOS gyanúja. Az egyik a nőies megjelenéssel kapcsolatos: elhízás, férfias szőrnövekedés illetve a kifejezetten pattanásos bőr egyaránt a PCOS következménye lehet. Bár sokan szégyellik, a nőknek is van szőrük. Orvosi szempontból a lábszár, a hónalj vagy az alkar szőrössége normális. Férfias szőrnövekedésről bajusz, az ujjpercek szőrössége, vagy a köldök felé vékony csíkban felhúzódó nemi szőrzet esetén beszélünk.
Egy-egy pattanás esetén nem kell mindjárt anyagcserebetegség után nyomozni. Azonban ha az acne, azaz a faggyúmirigyek gyulladása (orr mellett, állon, mellek felett, háton) vissza-visszatér, az a PCOS jele lehet, főleg, ha az illetőnek túlsúlya is van.
A másik terület a női nemi ciklus zavara: rendszertelen menstruáció, meddőség, vagy gyakori vetélés szintén ide tartozó tünetek lehetnek. (Persze a serdülők az első néhány évben össze-vissza véreznek, mint ahogy a változó kor idején sem szabályos már a ciklus, ilyenkor nem kell PCOS-ra gondolni.)
Látható, hogy végülis valamennyi elváltozás a nőiességgel kapcsolatos, aminek az az oka, hogy ebben a betegségben nem megfelelő a petefészkek ösztrogén-termelése. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek közül egyik sincs jelen minden esetben, tipikus PCOS-os nő nincs!
Az inzulin és az ösztrogén
Nem akarunk elveszni a biológiai részletekben, de muszáj szóba hozni az inzulint, mert mai tudásunk szerint itt kell keresnünk a PCOS lényegét. Az inzulin az egész szervezet működését döntően meghatározó hormonok közé tartozik. Fő hatása, hogy segíti energiához, cukorhoz jutni testünk alkotóelemeit, a sejteket.
Korunk társadalmára jellemző, hogy sokkal többet eszünk, mint kellene. Az energia-túlkínálat ellen a sejtek úgy védekeznek, hogy érzéktelenek, szakszóval rezisztensek lesznek az inzulinra (úgy csinálnak, mint ha nem lenne ott az inzulin, hogy ne kelljen még többet és többet enniük). Emiatt az inzulin egyre nagyobb és nagyobb mennyiségben termelődik. (Olyan, mintha megsértődne, hogy nem figyelnek rá eléggé.) A túlzott energia-bevitel és inzulintermelés együttesen azonban az egész szervezet anyagcseréjét megbolygatják. Elhízás, magas koleszterinszint, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás jelentkezhet, ezek pedig növelik egy csomó súlyos betegség (infarktus, stroke, trombózis stb.) kockázatát (mindezen eltéréseket együttesen metabolikus szindrómának nevezzük). Ezen kívül hormonális zavarok is felléphetnek, például felborul a petefészkek ösztrogén-termelése is, ráadásul a normálisan alig termelődő férfi nemi hormonok mennyisége megnő, ami PCOS-hoz vezet. A PCOS tehát a metabolikus szindróma rokona, a két betegség egymásba átalakulhat, kezelésükben is sok a hasonlóság, és sajnos a szövődmények is hasonlóak lehetnek. Erre nem túl régen jöttek rá a kutatók; az inzulin és az ösztrogén kapcsolata viszonylag fiatal ismeret.
A PCOS diagnózisa
A fenti tünetek megléte esetén a családban előfordult betegségeket is tisztázni kell. Ha a testvér, anya, nagymama szintén PCOS-ban szenved, meddő, vetélései voltak, vagy a felmenők között metabolikus szindróma fordult elő, az megerősíti a gyanút. Nőgyógyászati ultrahanggal a jellegzetes ciszták majdnem mindig láthatóak. Emellett ha az illető 2-es típusú cukorbeteg, vagy károsodott a cukortoleranciája (ezt az étkezés után 2 órával mért vércukorból tudjuk meg), az biztos diagnózist jelent.
A hivatalos (Rotterdam, 2003) kritériumok szerint PCOS-ról beszélünk, ha legalább két feltétel teljesül a következő háromból: cisztás petefészek, hiperandrogenizmus (férfi nemi hormonok túltermelése) illetve anovulációs ciklusok (menstruáció van, de nincs peteérés, ezt is hormonális vizsgálatokkal lehet igazolni).
A PCOS kezelése metforminnal
Kettős a feladat: egyrészt kezelni kell a megváltozott női nemi működést, másrészt gondolni kell a fokozott szív-érrendszeri kockázatra is.
Mivel a PCOS kiváltó oka az inzulin-túltermelés és a sejtek inzulin-rezisztenciája, kézenfekvő, hogy ezt az eltérést próbáljuk befolyásolni. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében évtizedek óta bevált gyógyszer a metformin, melynek hatására a sejtek újra érzékenyek lesznek az inzulinra, ezáltal csökken a vércukorszint és az inzulin-túltermelés is. A metformin ráadásul csökkenti az étvágyat, és csökkenti egyes tápanyagok felszívódását a bélből, tehát fogyókúrás hatása is van.
Amikor kiderült, hogy a PCOS a 2-es típusú cukorbetegséggel áll összefüggésben, kézenfekvő volt, hogy metforminnal próbáljuk csökkenteni a tüneteket. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat: fokozatosan (inkább hónapok, mint hetek alatt) javult az összes tünet: rendszeressé vált a havi vérzés, több lett a kihordott baba, csökkent a férfias szőrnövekedés, a testsúly és a pattanásosság, és mindeközben az anyagcsere is normálisabb irányba mozdult el. A metformin tehát kiválóan bevált a PCOS kezelésében, ám van vele két probléma.
Az egyik az, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy nincs-e magzatkárosító hatása, mivel korábban elsősorban a negyven-ötven év feletti korosztály szedett metformint (a 2-es típusú cukorbaj ugyanis ilyenkor szokott kezdődni). Márpedig a PCOS egyik legkomolyabb következménye a meddőség, ezért kardinális kérdés, hogy gyereket tervező leendő kismamák szedhetik-e a metformint. Bár az utóbbi időben többen vállalták a kockázatot, és metformin mellett estek teherbe (mivel máshogy nem sikerült), és nem igazolódott, hogy a babának bármi bajt okozott volna a gyógyszer, sőt, ezek a kismamák kevésbé híztak el, és a spontán vetélések száma is csökkent, a szakma még nem teljesen nyugodt a kérdésben. Márpedig amíg csak kevesen merik szedni a várandósság alatt a gyógyszert, addig nem is lesz elegendő adat ahhoz, hogy megtudjuk, tényleg van-e veszély.
A másik gond a metforminnal, hogy hivatalosan nem is használható a PCOS kezelésére. A gyógyszerek adását rendkívül szigorú rendeletek szabályozzák, mindegyikük csak az előírt esetekben használható. Márpedig amikor a metformint fejlesztették, még senki sem tudta, hogy a cukorbaj összefügg a PCOS-sal, amely így nem került be a hivatalos indikációk közé. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, hosszas gyógyszervizsgálati procedúrára volna szükség, ez azonban a gyártóknak mostanáig nem érte meg.
Mindezek ellenére egyértelmű, hogy a metformin a PCOS kezelésének alapvető pillérje, és van rá esély, hogy a közeljövőben elhárulnak az adminisztratív akadályok is.
Egyéb kezelési lehetőségek
A PCOS kezeléséhez tartozik még néhány kiegészítő módszer. Közismert, hogy a hormonális fogamzásgátlók segítenek beállítani a menstruációs ciklust és javítják a bőr pattanásosságát. Ezzel szemben sajnos hízást okozhatnak és fokozzák a szív-érrendszeri rizikót, ezért PCOS esetén csak kiegészítő kezelésként ajánlottak.
Az agyalapi mirigy működése stimulálható hormoninjekciókkal, ezáltal az ösztrogén-termelés is bőségesebb lesz. Nem várható természetes fogamzás, ha a petefészkek nagyon elhasználódnak a sok cisztától, ilyenkor a lombikprogram segíthet. Korábban műtéti úton próbálták a cisztákat eltávolítani, azonban ma már tudjuk, hogy ezzel nem az okot, hanem a következményt szüntetjük meg, ezért nem is ajánljuk az operációt.
Életmód
Végülis semmi olyan teendő nincs, ami a többiekre ne vonatkozna, csak van néhány dolog, amire a PCOS-os nőknek fokozottan figyelniük kell. Egyrészt, mivel a PCOS emelkedett szív-érrendszeri rizikót jelent, a szívbarát életmód kiemelten fontos. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás és az energia-bevitel korlátozása mindenkinek ajánlott, de PCOS esetén külön fel kell hívnunk rá a figyelmet. Ne feledjük, a szív-érrendszeri betegségek már a nőket is óriási számban érintik, nem lehet eléggé küzdeni ellenük.
Másrészt, amíg a hormonális rendszer nincs egyensúlyban, kiemelten fontos a korrekt fogamzásgátlás, hiszen egy esetleges vetélés megterheli a testet és a lelket egyaránt. Azonban ha metforminnal, vagy anélkül (a testsúly normalizálása önmagában rendezheti a hormonok egyensúlyát!) sikerül egyenesbe kerülnünk, akkor nyugodtan bevállalhatjuk a babát.
PCOS esetén sajnos fokozott a méhtestrák veszélye. Ez a daganatos betegség elsősorban hatvan év felett jelentkezik, korai felismerés esetén simán gyógyítható, elhanyagolt esetben azonban halálos. Ezért a menopauzát követően minden hüvelyi vérzés esetén nőgyógyászhoz kell menni, erről szemérmesebb hölgyismerőseinket is feltétlenül győzzük meg.
A mesében Szegény Dzsoni és Árnika kitartással, szeretettel és odafigyeléssel végül megszelídítették a Százarcú Boszorkát. Hasonlóan hosszú, gyakran nagy türelmet igénylő munkával meg lehet szelídíteni a PCOS-t is. Márpedig aki betegségével meg tud küzdeni, az egészségen felül ajándékba kap egy nagy adag önismeretet is.
